A tanulmányból a Pedagógusszerep, pedagóguskompetenciák az információs társadalomban című fejezetet olvastam el. Mint a címéből is kiderül a tanárra, mint olyanra reflektál és leírja, hogyan változott meg a szerepre, mire kell odafigyelnie a mai modern társadalomban.
A tanár szerepe bonyolult és dinamikusan változó struktúra. Helyt kell állnia mind az osztályteremben, mind az osztályon kívüli helyeken, valamint az online területeken is. A pedagógus klasszikus feladata a tudásátadás, tanítás, képességfejlesztés, mindemelett nevel, jellemet fejleszt. Fontos dolga, hogy a tanulókat úgy nevelje, hogy azok a társadalom hasznos egyénei legyenek. A legjobb tudásukkal, teljes személyiségükkel vegyenek részt az oktatásban. Persze előfordul, hogy egyes szituációkban, mint tanárnak, máshogy kell reagálnia, azaz szerep-személy konfliktusba kerül önmagával.
A társadalomnak vannak elvárásai a tanári szereppel kapcsolatban. Mint írják, a pedagógus egyike azon szakmák sorában, ahol a társadalom szabályokat fogalmaz meg a nézeteiben, cselekedeteiben, személyiségében. Ilyen szabály pl.: a tanulókra csak pozitív hatást fejthet ki, tudását fejlesztenie kell, szakterületének változásait pedig figyelembe kell vennie. Termszetesen ez fontos, hiszen nem taníthat olyan dolgokat a diákoknak, amelyek már nem aktuálisak, nem relevánsak. Mindez felesleges is lenne. Hogy a saját szakterületemből hozzak példát, az alkímiát ismerjük, de nem fogjuk tanítani, hiszen már rácáfoltak elméleteire.
A szülőknek is vannak igényei. Talán ma már több is, mint kellene. Magas elvárásaik vannak a pedagógussal szemben, persze jogosak is, például, hogy a tanulók hasznosak legyenek a társadalomban, a jóra nevelje őket a tanár a legjobb tudásához híven. Szerintem van egyfajta ellentét az elvárásaik között, hiszen elvárják, hogy rengeteg dolgot megtanítsanak a gyermeküknek, azonban nem is terhelhetik túl a diákokat. Persze ez oké, de sajnos szinte már kevesebb dolgot tanítanak meg a diákoknak. Nem rég interjút készítettem egy matematika tanárral egy másik PPK-s órára, és elmesélte, hogy egy dolgot többször, jóval többször kell elmagyarázni a diákoknak, kevésbé tudnak lépést tartani a tananyaggal. Ezért kevesebb dologra is jut elegendő idő. Természetesen a tanár nem használ a digi táblán más IKT eszközöket, kevesebb dologgal is tudja fentartani a figyelmet. Véleményem szerint ha több dolgot csempészne be óráiba, a tanulók jobban tudnának figyelni és nem kell sokszor elmagyarázni nekik az anyagot. Bár én még nem igazán tudom eldönteni, hogy pozitív hatással van-e az, hogy a mai gyerekek csak így tudnak figyelni a tanórán.
Az IKT eszközök elterjedésével a társadalom további elvárásokat fogalmazott meg a pedagógussal szemben. Lépést kell tartania a modern technológiákkal, ugyanis a diákok szemében már nem csak a tanár szolgál egyedüli és kizárólagos tudásként, hanem az inernet is. Sőt... az internet. Bár számos program van a tanulásra, az információ szerzésre (wiki, web2.0, szakhonlapok, stb.) a diákok nem biztos, hogy el tudják különíteni a valós tartalmakat az áltudománytól. Ezért is változott meg a tanár szerepe egy mentor, társ szerep felé, aki segíti a diákokat az információs társadalomban való eligazodásban. Azontúl egyes tananyagok is elavulttá váltak, így más módszereket kell kitalálniuk. Persze az IKT eszközök használatát ismerniük kell, és el kell sajátítaniuk, hogy azt hatékonyan tudják felhasználni a tanóráikon. A tanárnak élethosszig kell tanulnia, hiszen folyamatosan újabb és újabb módszerekkel bővül az IKT sora.
8 pedagóguskompetencíát sorolhatunk fel, amelyek az IKT megjelenésével természetesen változtak is. A személyiségfejlesztés már nem csak a tanteremben vagy az iskolán belül működhet, hanem az online közösségi felületeken, honlapokon is. Én ebbe annyira nem értek egyet, hiszen nehéz objektív maradni azzal a tanulóval szemben, akiről tudjuk, mivel és hogyan tölti szabadidejét. Persze fel is használhatjuk ennek tudását, de ha tettei összeütközésbe kerülnek az értékrendjeinkkel, gyakran előítéletesek lehetünk, és kevésbé tudunk az órai tevékenységére odafigyelni. Mondanom sem kell, hogy ez a mi tetteinkre is rossz hatással is lesz.
A tanulási folyamatokat online csoportokban is fejleszthetik a pedagógusok. Létrehozhatnak osztályközösségeket, tantárgyakhoz kapcsolódó csoportokat, honlapokat stb. Ez nem csak a megfelelő ismeretek tárhelyét szolgálhatja, hanem az információ, a gyerekek kérdései és a hozzájuk tartozó válaszok is gyorsan áramolhatnak. Egy másik bejegyzésemben írtam is, hogy rengeteg haszna van az online csevegési felületeknek is. A tanár gyorsan tud diákjaival megosztani információkat, a hf-eket interneten is el lehet küldeni stb. Bár én nem tudom elképzelni, hogyan lehetne egy órát skypeon megtartani, de az is lehetséges. Viszont abban nem értek egyet, hogy ez hatékony is egyben. Személyesen több inger ér minket, több visszajelzést tudunk észrevenni és megtapasztalni.
A diákok elé az osztályteremben már csak önmagában nem llhat ki a tanár, muszáj új módszereket alkazminia a figyelemfelkeltés és megtartás céljából. Barátként kell tekintenie az IKT eszközökre, a digitáblra, valamint a mobiltelefonra is. Számos funkcióval rendelkeznek amelyek segíthetik a tanulást és a tanóra gördülékenységét is biztosíthatják. Azonban néhány IKT ismeretekkel nem rendelkező tanár félhet ezektől a megoldásoktól. Ezért is kell tanulnunk a használatukat, de ha valamiben nem vagyunk biztosak ismerjük be és kérjünk segítséget.
A diákok szemébe pozitívum már az is, ha egy tanár próbálkozik az IKT eszközök használatával, ha van egy-egy jó ötlete azt a diákok preferálják. DE meg kell nekik azt is tanítani, hogy az IKT eszközök nem helyettesítik a tanulási módszereket, hanem kiegészítik és segítik.
Forrás : Ollé János, Papp-Danka Adrienn, Lévai Dóra, Tóth-Mózer Szilvia, Virányi Anita - Oktatásinformatikai módszerek
PEDAGÓGUSSZEREP, PEDAGÓGUSKOMPETENCIÁK AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN fejezet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése