Gondolattérkép

A következő IKT eszköz, amit kipróbáltam az a Mindomo volt. Ez egy gondolattérkép, vagy fogalom térkép, ki mire szeretné használni. 

Egyik ZH-ra készülve próbálgattam, a földigilisztáról készítettem egy fogalomtérképet. 

Nagyon tetszett, mert jól áttenkinthetővé, átláthatóvá tudja tenni a tananyagot. Fejleszti a logikát, és a kreativitást is. Kedvem szerintem tudtam változtatni rajta mindent, a levelek alakját, szzínét, betűszíneket, méreteket, valamint azt is, hogy merre álljanak. 

Diát is lehet belőle vetítetni, ami szintén pozitívum, mivel így könnyedén be lehet akár órán is mutatni egymásnak a térképünket.

A negatívum, pedig, hogy sajnos képeket, videókat nem tudtam beszúrni a prémium tagság hiánya miatt. Emojikat viszont lehetne beszúrni, valamint hivatkozásokat is. 

Tanárként óráimon el tudom képzelni, hogy használjuk, akár szorgalmi feladatként, akár magán az órán, úgy, hogy mindenki tudja szerkesztgetni. 

Google elemek alkalmazásának lehetőségei a szaktárgyaimhoz kapcsolódóan

A Google különböző elemeit a kémia és biológia oktatásában is hasznosan lehet alkalmazni.

Mint már említettem az előző bejegyzésemben, már mindenki vagy majdnem mindenki okostelefonnal jár iskolába, így az internetes alkalmazásokat ki tudjuk használni az oktatásban és tanulásban is egyaránt.

Ezeket az elemeket közösen lehet szerkezteni, így az osztály tud egy közös, a tantárgyhoz kapcsolódó mappát, felületet készíteni. Ilyen hasznos funkció lehet a közös naptár szerkeztése, amelyben a dolgozatok, témazárók, felelések, kiselőadások stb. időpontját tudjuk rögzíteni. A Google dokumentumokban közösen tudnak egy jegyzetet készíteni az adott óra tananyagából, minél többen vannak, annál több információt tudnak rögzíteni. Ha elméleti anyagot veszünk az osztállyal, akár bioszból, akár kémiából, mind két esetben jól jöhet egy közös vázlat az óráról.
Kémiából és biológiából is fontosnak tartom a táblázatokat, hiszen átláthatóak, lényegretörőek. Hogy példákat említsek, biológiából a keresztezéseket tudjuk táblázatosan rögzíteni, növények vagy állatok rendszerezését táblázatba foglaljuk, prokarióta és eukarióta tulajdonságok felsorolása stb. Kémiából egyes feladatokat a legcélszerűbb táblázatosan elkézíteni, ilyenek például a gázok számolási példái, törvények és törvényszerűségek táblázatba foglalása, az elemi részecskék rendszerezése, a kötési tipusok áttekintése táblázatosan, és még sorolhatnám.
Google+ szolgáltatással csoportmunkában egymással tudnak beszélni, chatelni a diákok, és gyorsan meg tudják egymással osztani az ismereteket, fényképeket, videókat.
A google hírekből órán is utána nézhetünk az új tanulmányoknak, híreknek, ugyanis van egy tudomány/technológia rovata.
Google térképen a domborzati funkcióban meg tudjuk nézni biológián a különböző élővilágokat (szavannákat, erdőket, sivatagokat stb...)

Nagyon hasznosak ezek az alkalmazások, saját tapasztalatom nincsen, mi ilyeneket gimnáziumba nem használtunk. Egyetemen kezdtük el alkalmazni a google szolgáltatásait, a drive-al osztottunk meg egymással anyagokat, közösen szerkeztettük őket egy csoportos feladatnál. A munkát megkönnyíti és gyorsabbá teszi.

Kirándulás szervezés

                 A google alkalmazások közül a tour builder programot kellett használnom a következő feladatomra. Egy tanulmányi kirándulást szerveztem meg a biológia tantárgyhoz, illetve környezettanhoz is köthetően. 

                 Arra gondoltam, hogy inkább gyakorlatiasabb kirándulást szerveznék, amiből többet tanulhatnak a diákok, mintha csak múzeumokba mennénk. 
Versenyfeladatot is lehetne adni nekik, amelyet a kirándulás alatt meg tudnának csinálni. Nekünk minden kirándulásunkon volt városismereti verseny, amiből nagyon sokat tanulhattunk, akár a város történelméről, akár a mai programjairól. Itt is erről lenne szó, csak különböző növényekről, helyekről gyűjthetnének információkat 4-5 fős csapatokban. A kirándulás végén pedig összegeznénk a feladatokat, és kihirdetnénk a győztes csoportot. Motivációként egy kisötöst kaphatnának, vagy hasonlót. 

Első állomásként az ELTE botanikus kertjét jelöltem be, amely egy felvezetés lenne a kirándulás témájára. Ott körbejárnánk a parkot, ami gyönyörű és nagyon érdekes. Megismerkednénk a növényekkel, az élővilággal, tanulmányoznánk a növényeket. Ha a diákok látják, sőt meg is tudják érinteni, közelebbről szemügyre venni az adott növényt (vagy amiről tanulnak) hatékonyabban meg tudják jegyezni a külsejét, a tapintását, és plusz infóként az adott növény sajátosságait, élőhelyét, és egyéb tulajdonságait. 

A következő állomás a Természetrajzi Múzeum lenne, ahol összegezhetnék az előzően megtanult tudásukat, valamint új ismeretekkel is gazdagodhatnak. Egy növényekkel kapcsolatos vándorkiállítást is találtam, amely szerintem nagyon érdekes lehet a diákoknak. Majd még ugyanitt -a következő állomáshoz kapcsolódóan- egy állandó kiállítást, a "Sokszínű ÉLET – Felfedező úton Magyarország tájain" c. kiállítást is megnézzük. 

Egy rövidke BKK utazást követően megérkezünk a Lágymányosi kampuszhoz. Az ELTE-TTK déli épület a cél. Itt a Biológiai és Paleontológiai múzeumot látogatjuk meg, ahol preparált állatokat tudunk tanulmányozni.  Nagyon izgalmas a kiállítás és sokszínű. Kövületek, ősmaradványok, egésztestkészítmények, csontvázak, koponyák stb. találhatóak meg a múzeumban. 

A 4. állomás a Budai Arborétum, ahol a program hasonló az ELTE botanikus kerti foglalkozáshoz. Azért tartom fontosnak, hogy ide is ellátogassunk, mert ez a hely híres a különálló klímájáról, az őshonos növények gyűjteményéről. 

Az utolsó hely a pihenésre, a kirándulás lezárására szolgál. Ez a Feneketlen-tó. Itt megismerkedünk a tó történetével, körbesétáljuk a parkot, és tanulmányozhatjuk az itteni élővilágot is. A csoportok a versenyfeladatok utolsó simításait elvégzik, majd egy fagyizás során kihírdetjük a győztes csapatot, megbeszéljük a kirándulás tanulságait, élményeket.

IKT eszközök

       Ebben a bejegyzésben három IKT eszközt szeretnék bemutatni. A zanza-t, videótanárt, valamint a sulinet tudásbázist. Kiválasztottam egy tananyagrészt, amelyet mind a három fajta programban megnéztem.

     Biológia szakos hallgatóként a „Sejt, mint a szervezet legkisebb élő egysége” tananyagrészt választottam. Egyetemen nagyon részletesen tanultunk róla és szeretem ezt a részt, mert számomra nagyon érdekes, hogy egy szemmel nem látható, parányi sejt még önmagába életképes. Tele van organellumokkal, amelyek biztosítják, hogy életképes legyen.

Először utánanéztem a videótanárba. Számomra ez a weboldal új volt. Én is néztem hasznos videókat, de inkább youtube-on. A videót, amit megnéztem szerintem nem ad hozzá több új ismeretet, vagy mélyebb megértést ehhez az anyaghoz. Persze ez tanár függő, ki hogyan adja le, mennyire demonstrál, milyen ábrákkal dobja fel az órát. Ami nekem még nem tetszett, hogy szörnyen lassan beszélt benne a hölgy. Mire végigért egy mondaton, már elfelejtettem, miről is kezdte el a mondatot. Ami hasznos és jó dolog volt benne, hogy nagyon szép képeket rakott bele a videóba és érthetően el is magyarázta azt. Amit ad pluszt, az a tesztek. Még én is elpepecseltem kicsit a tesztekkel. Nagyon tetszettek , mert amúgy is kedvelem a kvízekhez hasonlító teszteket. Szerintem diákként, ha lett volna rá lehetőségem használtam volna. Tanárként inkább otthoni szorgalminak ajánlanám. Órán felesleges, mert én úgy gondolom, hogy egy jól képzett tanár ezt mind le tudja adni az óráján (és remélhetőleg én ilyen is leszek ). Az órán ábrákkal, mini videókkal lehet bemutatni a sejtet, a benne lezajló folyamatokat. A tesztet pedig otthoni tudásellenőrzésre ajánlanám. Mindenestre hasznos, ha a gyerek lemaradt órán és szeretné befejezni a jegyzetét ,valamint kreatívak azok a tanárok, akik raknak fel ilyen videót, látszik, hogy sokat dolgoznak vele.

Aztán másodszorra a zanza.tv-t tanulmányoztam. Nos ez számomra elég meglepő volt. Bárhogy kerestem sem biológia, sem kémia nem volt rajta tantárgyként. Csak 8 tantárgy. Magyar, matek, filozófia, stb... Nekem ez nagyon érdekes hiszen miért pont ezek maradtak ki? Talán ebből nem érettségiznek a diákok, vagy nem olyan fontos, mint egy matek? Kicsit utána olvastam, leírják, hogy a kötelező érettségi tantárgyakat dolgozták ki, melyből az idegennyelvet hagyták ki. Sajnos itt sem írnak a természettudományos tantárgyakról. A lényege a zanza.tv-nek, hogy 4 év tananyagát mini öt perces rövid videókbe foglalják össze a kerettantervek alapján. A videók után szintén teszteket lehet kitölteni, ellenőrizni tudásunkat. A videók nagyon színesek, gazdagon illusztráltak. 2012-ben kezdték el fejleszteni, azóta beilleszthettek volna egy biosz, kémiás felületet )) Szívesen ajánlanám diákjaimnak, mert rövidek, tartalmuk pedig elvileg tömöt és lényegretörő. Diákként én is szivesebben nézem meg a rövidebb oktatóvideókat.

A Sulinet tudásbázist néztem meg utoljára, mivel azt ismerem. Gyakran használom én is, még most is, egyetemi éveim alatt. Nagyon értehtően le van írva minden, ábrákkal is gazdgítva van a felület. Több funkciót is tartalmaz. Van egy áttekintő rész, tartalmát tekintve nagyon egyéertelmű, tragolva van, ami szintén előny. Ezt egy teszt zárja, amivel itt is megtudhatjuk, mennyire tudjuk az anyagot visszaadni. A fogalmakat egy külön ablakba sorolja fel, amelyet preferálok. Nagyon jól össze van szedve minden, használható és nagyon hasznos program. Tanárként szintén felíreatnám a diákoknak szorgalminak, hiszen ezzel is soikat tanulnának, sajnos órán szintén nem lehetne használni.

Összességében mind a 3 , illetve 2.. felület nagyon hasznos a diákoknak, mélyebb megértést is adhatnak a rengeteg képekkel, ábrákkal és animációkkal. Otthoni munkára tökéletesek. Örülök, hogy megismerkedtem ezekkel a programokkal is, hiszen minél több ilyen oktatásra alkalmas IKT eszközöket tudunk ajánlani, annál többet fognak a gyerekek kipróbálni.

Videókonferencia a hatékonyabb oktatásért

     Király Sándor : Hatékonyabb oktatás digitális környezettel


        Király Sándor előadását hallgattam meg, amely a digitális oktatás mellett érvel.  Különböző módszerek vannak, annak érdekében, hogyan lehet egy 20-30 fős osztályban eredményesen tanítani úgy, hogy a diákok 100%-a figyeljen.
         Az első kérdés, hogyan tartsa fenn a pedagógus azt, hogy óráról órára tanuljanak a diákok. Minden óra elején röpi? A probléma, hogy sok tanár nem javítja ki már a következőő órára. Az ideális módszer is az lenne, hogy rávilágítson utána a felvetődött hibákra. Azonban így nem marad sok idő a tanításra magára.
Azoknak,, akik fakultációra szeretnének majd menni, lehet tartani szakköröket, feladatokat adni nekik stb. De sajnos ez a pedagógus szabad idejét is felemészti. Erre megoldás, hogy különböző online terekre töltik fel az anyagokat, e-tankönyveket. De akár a facebookra is, weboldalra, blogra. De fel kellene mérni azt, hogy mennyien, mikor, és hányszor látogatja meg a weboldalt. Erre sajnos a facebook, a weboldal nem képes. Valamint több, különböző feladatokat feltölteni nem lehetséges, főleg oly módon, hogy az a tanári felületen egyből mutassa, hogy ki milyen eredményt ért el. Ezenkívül számos rajzololóprogrammal sem rendelkezik, amelyeket viszont a moodle-n megtalálhatunk. Ezen nyomonkövethetjük a gyerekek tudását, szintjét, amely visszajelzést is ad a pedagógusnak, arról, mekkora hatékonysággal sikerült leadni a tananyagot. Valamint a javítás gyorsaságát is megnöveli, hiszen a gép hajtja végre. Azonban sajnos van amibe nem értek egyet. A számolási feladatoknál szerintem a lényeg nem a helyes eredményen van. Ha az nem jó, még nem érdemel a gyerek 0 pontot. Meglehet, hogy jó gondolatmenettel dolgozott, de elvi hibába botlott. Ő miért ne kaphatna részpontszámot? A tanárnak pedig az a dolga, hogy meglássa, milyen hibába estek a diákok és megmutassa a helyes levezetést. Az eredmény akár egy rossz szám behelyettesítéséből is adódhat. Ezért 0 pont jár neki? Félrenézett valamit, előfordul.
A szókitöltős feladatoknál az a probléma vetődött fel, hogy a tanár látja, hogy a diák mit csinál. Félnek, hogy előítéletes lesz a pedagógus. Erre van egy olyan megoldás, hogy a tanár csak annyit lát, hogy sikerült-e a diáknak vagy nem.  A választ pedig különböző módon megtudakolja akár személyesen, akár emailban.
A fórumokban pedig feltehet a tanár egy kérdést, problémát, és a diákok pedig válaszolgatnak rá írásban, online felületen. Szerintem ez nagyon jó dolog hiszen egymást is tanítják ezzel a diákok, valamint át tudják gondolni a problémát és fokozatosan jutnak el a helyes megoldásig.
            Az előadás számomra pozitív hatással volt, hiszen én sem ismertem ennyire a moodle féle lehetőségeket. Mi gimnáziumban egyszer sem használtunk hasonló dolgokat, csak itt egyetemen ismertem meg ezeket a lehetőségeket, de még mindig nem találkoztam a legtöbbel felhasználóként.

Pedagógus szerep, pedagóguskompetenciák az információs társadalomban

        A tanulmányból a Pedagógusszerep, pedagóguskompetenciák az információs társadalomban című fejezetet olvastam el. Mint a címéből is kiderül a tanárra, mint olyanra reflektál és leírja, hogyan változott meg a szerepre, mire kell odafigyelnie a mai modern társadalomban.
     
      A tanár szerepe bonyolult és dinamikusan változó struktúra. Helyt kell állnia mind az osztályteremben, mind az osztályon kívüli helyeken, valamint az online területeken is. A pedagógus klasszikus feladata a tudásátadás, tanítás, képességfejlesztés, mindemelett nevel, jellemet fejleszt. Fontos dolga, hogy a tanulókat úgy nevelje, hogy azok a társadalom hasznos egyénei legyenek. A legjobb tudásukkal, teljes személyiségükkel vegyenek részt az oktatásban. Persze előfordul, hogy egyes szituációkban, mint tanárnak, máshogy kell reagálnia, azaz szerep-személy konfliktusba kerül önmagával.
A társadalomnak vannak elvárásai a tanári szereppel kapcsolatban. Mint írják, a pedagógus egyike azon szakmák sorában, ahol a társadalom szabályokat fogalmaz meg a nézeteiben, cselekedeteiben, személyiségében. Ilyen szabály pl.: a tanulókra csak pozitív hatást fejthet ki, tudását fejlesztenie kell, szakterületének változásait pedig figyelembe kell vennie. Termszetesen ez fontos, hiszen nem taníthat olyan dolgokat a diákoknak, amelyek már nem aktuálisak, nem relevánsak. Mindez felesleges is lenne. Hogy a saját szakterületemből hozzak példát, az alkímiát ismerjük, de nem fogjuk tanítani, hiszen már rácáfoltak elméleteire.
A szülőknek is vannak igényei. Talán ma már több is, mint kellene. Magas elvárásaik vannak a pedagógussal szemben, persze jogosak is, például, hogy a tanulók hasznosak legyenek a társadalomban, a jóra nevelje őket a tanár a legjobb tudásához híven. Szerintem van egyfajta ellentét az elvárásaik között, hiszen elvárják, hogy rengeteg dolgot megtanítsanak a gyermeküknek, azonban nem is terhelhetik túl a diákokat. Persze ez oké, de sajnos szinte már kevesebb dolgot tanítanak meg a diákoknak. Nem rég interjút készítettem egy matematika tanárral egy másik PPK-s órára, és elmesélte, hogy egy dolgot többször, jóval többször kell elmagyarázni a diákoknak, kevésbé tudnak lépést tartani a tananyaggal. Ezért kevesebb dologra is jut elegendő idő. Természetesen a tanár nem használ a digi táblán más IKT eszközöket, kevesebb dologgal is tudja fentartani a figyelmet. Véleményem szerint ha több dolgot csempészne be óráiba, a tanulók jobban tudnának figyelni és nem kell sokszor elmagyarázni nekik az anyagot. Bár én még nem igazán tudom eldönteni, hogy pozitív hatással van-e az, hogy a mai gyerekek csak így tudnak figyelni a tanórán.
 Az IKT eszközök elterjedésével a társadalom további elvárásokat fogalmazott meg a pedagógussal szemben. Lépést kell tartania a modern technológiákkal, ugyanis a diákok szemében már nem csak a tanár szolgál egyedüli és kizárólagos tudásként, hanem az inernet is. Sőt... az internet. Bár számos program van a tanulásra, az információ szerzésre (wiki, web2.0, szakhonlapok, stb.) a diákok nem biztos, hogy el tudják különíteni a valós tartalmakat az áltudománytól. Ezért is változott meg a tanár szerepe egy mentor, társ szerep felé, aki segíti a diákokat az információs társadalomban való eligazodásban. Azontúl egyes tananyagok is elavulttá váltak, így más módszereket kell kitalálniuk. Persze az IKT eszközök használatát ismerniük kell, és el kell sajátítaniuk, hogy azt hatékonyan tudják felhasználni a tanóráikon. A tanárnak élethosszig kell tanulnia, hiszen folyamatosan újabb és újabb módszerekkel bővül az IKT sora.
8 pedagóguskompetencíát sorolhatunk fel, amelyek az IKT megjelenésével természetesen változtak is. A személyiségfejlesztés már nem csak a tanteremben vagy az iskolán belül működhet, hanem az online közösségi felületeken, honlapokon is. Én ebbe annyira nem értek egyet, hiszen nehéz objektív maradni azzal a tanulóval szemben, akiről tudjuk, mivel és hogyan tölti szabadidejét. Persze fel is használhatjuk ennek tudását, de ha tettei összeütközésbe kerülnek az értékrendjeinkkel, gyakran előítéletesek lehetünk, és kevésbé tudunk az órai tevékenységére odafigyelni. Mondanom sem kell, hogy ez a mi tetteinkre is rossz hatással is lesz.
A tanulási folyamatokat online csoportokban is fejleszthetik a pedagógusok. Létrehozhatnak osztályközösségeket, tantárgyakhoz kapcsolódó csoportokat, honlapokat stb. Ez nem csak a megfelelő ismeretek tárhelyét szolgálhatja, hanem az információ, a gyerekek kérdései és a hozzájuk tartozó válaszok is gyorsan áramolhatnak. Egy másik bejegyzésemben írtam is, hogy rengeteg haszna van az online csevegési felületeknek is. A tanár gyorsan tud diákjaival megosztani információkat, a hf-eket interneten is el lehet küldeni stb. Bár én nem tudom elképzelni, hogyan lehetne egy órát skypeon megtartani, de az is lehetséges. Viszont abban nem értek egyet, hogy ez hatékony is egyben. Személyesen több inger ér minket, több visszajelzést tudunk észrevenni és megtapasztalni.
A diákok elé az osztályteremben már csak önmagában nem llhat ki a tanár, muszáj új módszereket alkazminia a figyelemfelkeltés és megtartás céljából. Barátként kell tekintenie az IKT eszközökre, a digitáblra, valamint a mobiltelefonra is. Számos funkcióval rendelkeznek amelyek segíthetik a tanulást és a tanóra gördülékenységét is biztosíthatják. Azonban néhány IKT ismeretekkel nem rendelkező tanár félhet ezektől a megoldásoktól. Ezért is kell tanulnunk a használatukat, de ha valamiben nem vagyunk biztosak ismerjük be és kérjünk segítséget.
             A diákok szemébe pozitívum már az is, ha egy tanár próbálkozik az IKT eszközök használatával, ha van egy-egy jó ötlete azt a diákok preferálják. DE meg kell nekik azt is tanítani, hogy az IKT eszközök nem helyettesítik a tanulási módszereket, hanem kiegészítik és segítik.

Forrás : Ollé János,  Papp-Danka Adrienn, Lévai Dóra, Tóth-Mózer Szilvia, Virányi Anita - Oktatásinformatikai módszerek
PEDAGÓGUSSZEREP, PEDAGÓGUSKOMPETENCIÁK AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN fejezet